A könyv itt látható és 365 oldalas, 20 oldalnyi színes képmelléklettel.
Amiról talán szólnom kell, hogy a nyájas Olvasó könnyebben tájékozódjék:
1. Érbogyoszló: Egy kis falu Erdélyben. Nagyváradról Szatmárnémeti felé vezető úton (elég jó út) Székelyhíd után, de még Értarcsa előtt, ahol az országút éppen átmegy az Éren van egy leágazás Margitta felé. Nos erre letérve dimbes-dombos Érmellékre érünk, ami már határos a Szilágysággal, de még Margitta előtt 7-km-rel van előbb Ottomány, aztán Érbogyoszló. A mostani neve oláh nyelven Buduslau. Pataka a Fancsika, s az Albis felé vezető úton (Síkmár utca) laknak hajdani egyetemi társaim (a Török házaspár), akiknek erős akarásából született ez a könyv. A falu mintegy 350 körüli családból áll, mezőgazdaságból él. Tipikusan érmelléki falu, s kettős arculatú, bár az egyiket nagyon el szeretnék takarni már az itt élők. A kettős arc egyike az itt-ott még fellelehető múlt tárgyi és szellemnéprajzi emlékei, de ezt már ósdinak tatrtják sokan, a másik a mai világhoz igazított építkezés, éléskultúra és erre való áttérés. Ami jó dolog, de az nem, hogy a régi dolgokat már kevésbé becsülik. A falu mondhatnánk szintisztán csak magyarajkú emberekből áll, s összlakossága nem sokkal haladja meg az 1000-et.
2. A könyv születése: A könyv alapötlete Török Sára tanárnőtől származik, aki férjével (Török Árpád) közösen megírták Érbogyoszló és Albis szellemi néprajzának legfontosabb vonulatait, amit aztán bővített Török Sára egy közel 3 évtizedet átölelő a falu kultúrtörténetének krónikája. Ez a munka jórészt elkészült már négy évvel ezelőtt, s ekkor kerültem én is a képbe. 1995-ben mint egy magánkiadó tulajdonosa megjelentettem Benedek Zoltán: Érmellék című monográfiáját. Nos ez a könyv elkerült Érbogyoszlóra is, a Török tanár-házaspárhoz is. S látván a nevemet (hiszen egykoron Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem Filológiai Karán együtt végeztünk, s lettünk valamennyien magyartanárok.
Ennek következtménye, hogy kikutatták hollétemet, s arra kértek segítsek a könyv kiadásában, szerkesztésében. Örömmel vállalkoztam mindkettőre.
3. A könyv szerkesztése és írása: A könyv már az első megbeszélésünk után, (2007. július első -második hetében Érbogyoszlón) jelentősen módosult, hiszen meggyőztem az ötletgazdákat, hogy monográfiaszerűen térképezzük fel az egész falut, ha erre munkát és pénzt áldozunk. Így került sor a szerzői csapat kialakítására: Török Sára (tanár), Német Éva (tanár), Móricz Irma (bánya-kitermelési üzemmérnök), Orosz Márta (lelkész), Török Ferenc (tanár), Budár Sándor ( nyugalmazott köztisztviselő, egykoron tanácselnök), K.Fülöp Béla ( tanár, író-szerkesztő), Szentes Béla (tanár).
A kötetnek két szerkesztője lett: Érbogyoszlón Török Sára, aki nem csupán írt, hanem összefogta az ottani munkát, s lektorálta-stilizálta a szerzők alkotásait. Másrészt Fülöp Béla végezte a kialakított koncepció szerint a szövegek rendezését, lektorálását, nyomdai előkészítését, kapcsolatot a nyomdával, s az ilyenkor szükséges koordinálásokat, valamint készítette és régi képekről átmentette a könyv fényképanyagát, amely igen gazdag lett. A dolgozatok könyvvé formálása az ő szerkesztői munkája nyomán alakult ki.
4. A könyv felépítése: A kötet felépítésénélk azt vettük figyelembe, hogy a szakszerűség mellett helyet adjunk olyan írásoknak is, amelyek úgymond a népi-történetírást képviselik. A könyv valójában Érbogyoszló teljes képét igyekszik megrajzolni, hiszen ezidáig semmilyen hasonló jellegű munka a faluról ilyen formában nem készült. Tervezték egy falut bemutató könyv kiadását, a környékbeli településekhez hasonlóan (Ottomány, Albis), de mindez csak terv maradt. Budár Sándor többször is nyilatkozott a megyei sajtóban egy ilyen jellegű könyv szőkségességéről, de mindig felmerültek, különféle ellentétek, ami folyamatosan megkérdőjelezte a munkát. Azt gondolom akkor történt gyökeres változás, s lett beláthatóvá a könyv elkészülése, amikor egy kivülálló belépése mellett döntöttek, aki koordinálás mellett, rendelkezik kellő szerkesztői gyakorlattal, s a nyomdai munkákat is össze tudja egyeztetni a szerkesztéssel. Másrészt kellett egy polgármester - Gáspár Gyula-József - aki felismerte a könyv értékét, s az önkormányzati támogatást is megszerezte.
Ezen tényezőkből fakad, hogy a kötet-szerkesztő elgondolása szerint a következő fejeztekre tagolódott a könyv:
- Előszó - bevezető - falutérkép
- Érbogyoszló földrajzi- és természetrajzi leírása és története
- Az emlékezetben élő múlt
- HAGYOMÁNYOK
- ÉLŐ HAGYOMÁNY
- Lírai tükörcserepek
- Zárszó
- A szerzők névjegyei
- Továbbá 41 színes fénykép és mintegy 70 fekete-fehér fotó gazdagítja a könyv tartalmát.
- 5. Szubjektív értékelésem: Az Olvasó majd eldönti az értékét. Tény azonban, hogy Érbogyoszlón már olvasókörök alakultak, s úgy felolvassák a könyvet estéről-estére. Hát kell ennél több! Hiszen a könyvet nem másnak, mint Érbogyoszló népének írtuk. Róluk szól és nekik szól, akik annyi mindent átéltek, s ez az első igazi könyv a faluról. Sőt több nincs is! Szemelvények a könyvből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése