Orosháza monográfiája

Mozaikok Orosháza és vidéke múltjából 2.
Szerzők: Rózsa Zoltán - Balázs János, Erostyák Zoltán, Kovács Edina, Szemenyei Béla

Szerkesztő Kovács Edina

Kiadó: Szántó Kovács János Területi Múzeum
Megjelenés éve:2011.
ISSN: 2062 - 7726
A könyvre adott értékelő pontok száma: 9.
Köszönet a könyvért, melyet a Szántó Kovács János Területi a Múzeum ajándékozott a bemutató alkalmából.
Ahogy már korábban hírül adtuk, a múzeumi szellemi műhelyben készül a monográfia, az újszerű szemlélettel bíró várostörténelem leírása. Ismét megjelent egy füzet, amely a második a sorban, s gondolatébresztőnek szánják ezt a kötetet is. Az 52 oldalas kiadványt a szerkesztő Kovács Edina négy egységre tagolta: Gondolatébresztő, Tanulmányok (a legterjedelmesebb rész), Beharangozó (tanulmány-előzetes) és Gyereksarok (Nagy Gyula emlékév alkalmából pályázati kiírás). S ez jelzi a múzeum másik igen fontos munkáját, hogy a diákokat bevonják a kutatómunkába. A diákoknak kiírt pályázat a múzeum azon nagyértékű szándékát dicséri, mellyel hajdani híres igazgatójának Nagy Gyulának állít emléket ebben az évben, Hiszen 2011 Nagy Gyula év a múzeumban. Ejsze remélem még megérem azt is, hogy a múzeum felveszi Nagy Gyula nevét, hisz Szántó Kovács Jánoshoz nem sok köze van.

Rózsa Zoltán régész, múzeumigazgató töprengésével hangolódunk rá a könyvre, vagyis buzdít, - amiről kezdenek leszokni a globalizált világban az emberek "gondolkodjunk".
Rózsa Zoltán és Balázs János közös dolgozata: Az ősi Gádoros titkai, sokat ígérnek. Számomra a dolog akkor kezd izgalmassá válni, amikor már közelít valamilyen gondolati megközelítéssel Orosházához. Mert úgy elmereng az ember, hogy itt van Orosháza, s beszélnek a múlt feltárásáról, alaposabb megismeréséről, a városidentitás erősítéséről, s valójában nem is itt történnek ezek az ásatások. No, nem akarom, hogy valaki is túlzott következtetésbe vágna, a rejtély nyitja a pénz. Orosházán nincs pénz egy komoly ásatásra, Kaszaper, de úgy tűnik Gádoros is előteremti. Ez pont olyan, mint az a tény, hogy Orosházának nincs egy tisztességes, igényes kulturális folyóirata, niuncs rá pénz - mondják.

A

gádorosi titokra visszatérve a szerzők az egykori templom maradványaiból rekonstruálják a múltat és bizonyos vonatkozásban Orosháza múltját is. A kettő úgy kötődik össze, hogy vallják és mi elhisszük, hogy a térségi kapcsolatok már ekkor is erősen éltek, s akár egy tégla is mesélhet erről a tájról. Igen értékes gondolatok ezek, s a megközelítések módszere is igen korszerű, a levont következtetések is messzire vezethetnek, hiszen tudjuk, hogy az egykori honfoglalók, a Zombáról idetelepülők nem a mai Orosháza helyét szerették volna, hanem a Gádoroshoz közeli Királyságot, amelynek kiváló földrajzi adottságai voltak, három kistér fonódik ott össze: Békés-csanádi hát, Csongrádi és a Békési sík. Eltérő földrajzi adottságai, eltérő lehetőségeket biztosított az itt megtelepülők számára. Dehát a tanulmány alapvető kérdésfeltevése az, hogy mi módon maradt fent az Orosháza név évszázadokon keresztül, s mi tartotta életben azt. Azt mondják a szerzők, hogy az idetelepülők szemléletében rejlik a titok. Vagyis a világ léte egy állandó folyamat, ez az időfolyó, amelyben nincs kezdet és nincs vég, csak kis kikötők vannak. Orosháza tehát a nagy nemzet - a magyarság -és a zombainak mondott nemzetségek történelmének a helyszíne. S ebben élünk mi is. Tetszik ez a személet, mert azt mondom így teremtődtünk mi is ide, hiszen itt nyújtotta felénk Isten a tenyerét, hogy Isten szekerén utazva állandóan, felépítsük otthonunkat Isten kertjét - a mi Orosházánkat. Mindez pedig itt van a Kárpát-medence közepén.

A másik jelentős és kiváló dolgozat Erostyák Zoltán tollából született meg. Igazi tudományos alapokon álló oknyomozó és körülményekre utaló, feltáró írás a Mesélő halottak címet viseli. Az alcím világítja meg az egész hátterét: Különleges haláloknak bejegyzései halotti anyakönyvekben 1771-1851. A kutatás területe az orosházi evangélikus levéltár. A tanulmány valójában két izgalmas részből áll. A bejegyzések (az elhalálozás okai) kapcsán levont általános következtetések és egy település sokrétű arcának megrajzolása leginkább néprajzi aspektusból; a másik rész pedig egy lajstroma a különleges haláleseteknek, ahogyan a lelkész tette azt. Erostyák Zoltán egy város életének körülményeit rajzoilja meg, hiszen az adatokból következtetni tud a gazdasági viszonyokra, a házra s amni körülötte van, a társadalomra, a társas- és közéletre, bűnesetekre.

Érdemes elolvasni!

Megmondom őszintén legjobban Kovács Edina írása tetszett, még akkor is, ha számomra ismert dolgokat sorakoztatott fel. A szemlélete tetszik, friss hang, s tele példamutatással a ma embere számára, hogy Orosháza népe mit tanulhat a két világháború közötti időszak emberétől Trianon után. Ez volt az igazi Orosháza! Ha ennek a nagy korszaknak a megírása is ilyen szellemben történik, akkor azt mondom, jó útra léptek a város szellemiségének kibontakoztatásában.

Elegáns, igányesen összeállított kiadvány ez a mostani füzet. Sejtetni engedi, hogy az elkészülő mű is hasonló igényű lesz vagy még jobb.

Orosháza történetírása, könyvkiadása igen értékes kiadvánnyal gazdagodott. Várjuk a folytatást.