Apáczai

Apáczai  Csere János MAGYAR LOGIKÁCSKA

Mindig oka van annak, hogy miért éppen az a könyv kerül a kezembe, most történetesen Apáczai Csere János Magyar logikácska című munkája, amely nem mai kiadású, de aktualítása ma is ugyanolyan, mint megírása idején.
Bizonyára sokan csodálkoznak fiatal barátaim, hogy miként kerülhet egy ilyen elvont, filozófikus munka a kedvencek sorába, méghozzá, hogy olvassuk is.
Apáczai munkái alapmunkák voltak mindig számomra, Apáczai szellemisége, az elkötelezett erdélyi szellem konok törekvése a tudás hasznosítására és az általa való felemelkedésre mindig erőt és példát adott nekem. Ezért szerettem és szeretem ma is.
Én már hosszú ideje Orosházán élek, de Erdélyben kaptam meg azt a szellemi táplálékot, indítást, amit egy életen át követtem..
Talán előbb Apáczairól kell vallanom, akiről úgy érzem joggal mondhatom, s hogy tanárságom példaképe volt. Miben? Ahogy feltárta a nyitját a tanításnak, hogy a tanár, mint egy karmester áll az osztályban, s izgalmasabbnál izgalmasabb kérdéseket tesz fel, hogy az érdeklődést ébren tartsa, s    

közben  rendszert alkot, amibe elhelyezi a régi és az új tudáselemeket. A Magyar logikácska arról szól, hogyan közelítsünk a tudományhoz, mely az embert bölccsé teszi. Igen fontos ez a témaválasztás, mert minden nemzet vagy egyén emelkedése csakis a tudományok által lehetséges, ha humanista megközelítésből állunk a dolgokhoz. Ma mondjuk nem éppen a humanista embereszmény az idea, dehát ennek sokféle oka van. Sajnos az okok kiteljesedésében mi magyarok is sokat tettünk, legalább is bizonyos eszmék ugyancsak ártalmasak lettek a nemzet számára, s mai elkorcsosodásunk egyik oka is éppen ez. Aztán következik a hiteles mondás fontos dolgainak összefoglalója, vagyis az argumentumok tára.
A birtokomban lévő kötet,  a Magyar Enciklopédián kivül minden egyéb fontosabb értekezését tartalmazza Apáczainak, tehát egy elég teljes írói portré kerekedik ki e munkák alapján. Azt hiszem, sőt bizton állítom, hogy az Apáczai által követett út egy igaz út volt, de hát Apáczai is naiv volt, mint én, s elhitte/hittem a társadalom-politikusok éppen aktuális igehírdetéseit. Ha ellenálltam, ellenállt arra élete ment rá.

Egy könyvismertetőt is mindenképpen érdekesen kell befejezni, Bennem ide kötődik egy  illetve két csodálatos név. Az egyik Apáczai felesége, a törékeny asszony, aki idejött a holland jólétből a barbár magyar vidékre, hogy Apáczai társa legyen. Aletta van der Maat  példakép, úgy még inkább, ahogy Áprily Lajos mindezt megénekelte a Tavasz a Házsongárdi temetőben című versében. Hogy emlékeinkbe idézzük, hát ideírom azt is. Olvasgassuk drága jó könyvszerető barátaim. Életem során a legnagyobb hatást ez a vers tette rám, s két dolgot vésett mélyen belém: Erdély a maga teljességével és egy nő, aki erdélyi lett, aki maga a csoda: Aletta van der Maat, akiről nem tudok semmit, de mégis nagyon sokat! Ő a legnagyobb rejtély!

Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben
Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékére
 A tavasz jött a parttalan időben,
s megállt a házsongárdi temetőben.

Én tört köv9n és porladó kereszten

Aletta van der Maet nevét kerestem 

Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom,
s tudtam, elmúlt nevét már nem találom.

De a vasárnap délutáni csendben
nagyon dalolt a név zenéje bennem.

S amíg dalolt, a századokba néztem
s a holt professzor szellemét idéztem,

akinek egyszer meleg lett a vére
Aletta van der Maet meleg nevére.

Ha jött a harcok lázadó sötétje,
fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje.

S a dallamot karral kisérve halkan,
napsugaras nyugat dalolt a dalban,

hol a sötétség tenger-árja ellen
ragyogó gátat épített a szellem.

Aletta van der Maet nevét susogta,
mikor a béke bús szemét lefogta.

S mikor a hálátlan világ temette,
Aletta búja jajgatott felette,

míg dörgő fenséggel búgott le rája
a kálvinista templom orgonája.

Aztán a dal visszhangját vesztve, félve
belenémult a hervadásba, télbe.

Gyámoltalan nő - szól a régi fáma -
urát keresve, sírba ment utána...

A fényben, fenn a házsongárdi csendben
tovább dalolt a név zenéje bennem.

S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem,
egyetlen könny, hogy azt a dallamot
Aletta van der Maet-nak megköszönjem.

Nagyon régen jártam már a Házsongárdban. Sok minden köt ehhez a temetőhöz, többek között Apáczai szellemisége, no és egy női idea is, aki nekem Aletta testesít meg. Egyetemista koromban gyakran kimentünk ide a temetőbe, sőt itt előszeretettel szeretett vizsgákra készülni a kolozsvári diákság egy része, míg mások a Mikó-kertbe jártak a hajrák idején.
De ki volt Apáczai? Rejtözködő életű embernek is nevezi egyik kiváló méltatója. 1625-ben Erdélyben született a Brassó környéki Apácán - írja jó ismerője szigeti József. Iskoláit szülőfalujában, Kolozsváron és Hollandiában
Hollandiai tartózkodása idején nem csupán az angol polgári forradalom eszmerendszerével, hanem a francia descartes-i filozófiával. E két eszmerendszer határozta meg további gondolkodását.
(Téka sorozat, Kriterion Könyvkiadó. Bukarest. 1973. Az előszót írta és jegyzetekkel ellátta Szigeti József)
Tetszésindexem: 10 a könyvre bár mondom ez már olyan jó 30 évvel ezelőtti kiadás. Bizonyára manapság is van rá érdeklődés, Antikvárium lehet a megoldás..
Apáczai is 10 pont nálam.