Hirek

2010. augusztus 12., csütörtök

Egy turisztikai könyv-förmedvény




Turisztikai útmutató: TURDA
Szerző: Kira Karolina
( Kiadó: Casa de Editura Napoca)
Nyári partiumi útjaim során mindig kíváncsian figyeltem a könyvekre. No, most nem akartam könyvtáramat gyarapítani, de az érdeklődésem nem csitult, s örömmel töltött el a tudat, hogy láttam szép új könyveket (Erdélyhoniakat , de rengeteg Magyarországit is) s még azt is megtapasztaltam, hogy egyet-egyet megvesznek. A vásárlás csak módjával történik, mert ugye a pénz nagy úr, s bizony arra az élet most is nehezebb, mint felénk.
Két kis füzetet (könyvecskét) mégis megszereztem, de csupán azért, hogy a primitivizmusra tudjak példát adni, ha valaki kéri. Mindkét könyvecske szerzője Kira Karolina, akiről nem sokat tudtam.( De nyomoztam, s megtudtam, hogy kolozsvári, 1946.11.15., a Netlogon van egy bejelentkezése, de el nem érhető, és a Kutasi József honlapja szerint erdélyi író, s szerepelt a Hungári TV műsorában is. a Ki Kicsoda Erdélyben 2010.című lexikonban nem szerepel.)
Nos mostanában került kezembe a Torda és környékéről szóló tuisztikai kalauz, amely román, magyar, német és angol nyelven mutatná be Torda városát, ha tenné! De nem tesz, hanem primitív szövegeket sorakoztat fel, különösen a magyartalan szövege felháborító, ami persze a silány és félrevezető is, no és hazug , a hamis román szöveg rossz fordítása.
Csak, hogy elrettenj, kedves Olvasó, itt egy pontos szó ésírásjel szerinti idemásolt részlet:" Barangolva a régi utcák és épületek között az elszállt parfüm illatai révén érezni a történelmet. Méltóságteljes házak, kövezett járdák, sok új épület a lakosság gazdagságára utal úgy, mint ezelőtt 935 évvel (1075-ben), amikor a város Castrum Tordának volt nyílvánítva. A gyönyörű nők dák viseletet (sicc) hordtak ügyesen vezetve háztartásaikat a sok utóddal, betartva ősi hagyományikat. A férfiak sóbányában dolgoztak (soha nem voltak rabok), ezelőtt 718 évvel is (1297-ben), amikor a város megkapta a " Civitas Tordensis" kinevezést(?), az idők egyik leggazdagabb városa lett. " Úgye érzitek aszép magyar nyelv zamatát!
Folytathatnám még, de minek! Azt, hogyaz erdélyi országgyűlés itt kimondta a szabad vallásgyakorlást, szó nem esik, mint arról sem, hogy éltek/élnek még magyarok is. Persze agyondícséri Dr. Ion Ratiu szobrát?, a vallásfelekezeti adatok közlésével világosan megérthető és tudomásunkra is hozza, hogy ez a város már az ortodox vallásúak városa, hiszen ők 44.793-an vannak. a református csak 3708, a görög katolikus 1954, unitárius 1076, pünkösdista 1597, 1061 római katolikus, 280 baptista, 212 adventista. Nemzetiségi megoszlást nem közöl, mint ahogy sokminden mást sem, amit leír, annak zöme hamis.
Torda nevéről jó tudni azért, hogy :neve az ősi magyar Turda személynévből ered, az pedig a török turdi (= megmaradt) szóból.
Ha valaki mégis tudni akar többet Tordáról itt olvashat. De Torda magyar nyelvű honlapját is nézegessétek.Érdemes

Még egy érdekességet el kell mondani, ha igazán ismerni akarjátok Tordát. Ez a tordai pecsenye, amely három féle. 1 A tordai lányok finom p..csenyéje; 2. A tordai hasadék maga, amely hasonlít a lánypecsenyére, ők legalább is azt tartják; 3. a tordai bőrös malacpecsenye, amely zamata mindezek fölé kerül. Ezt a könyvet ne vegyétek meg, de menjetek el Tordára a pecsenyéket kóstoljátok meg a helyszínen! A sorrend azonban nem mindegy!
Ajánlásom, ezt a könyvet kerüljétek, meg ne vegyétek.
Értékelésem a 10-es skálán: 0.

Nincsenek megjegyzések: