Huszár Andrea könyve

TÜNDÉRTÁNC

Ilyen könyvet ritkán vehet kezébe az ember, mert ez egy műremek. Az alkotója Huszár Andrea pörgetőkönyvnek is nevezi az alkotást, mert ez nem arra van, hogy folyamatosan olvassuk a meséket abból, hanem azért van, hogy ennek támasztékával álljunk kettős világunk peremén, és nézdelődjünk szerte-széjjel.
Azt mondják, hogy a Kárpát-medence a tündérek hazája is. Páhi Emma néni, akinek a tündérek adják át a meséket, azt mondja, hogy még a templomukat is a szép tündérek építették fel újra, miután a tatárok feldúlták a vidéket. Biztosan így van!
Én még azt tenném hozzá, hogy tudományosan is bizonyított tény a mesék alapján, hogy a tündérek itt a Dél-Alföldön is gyakorta előfordultak, legalábbis a népmesék szép aranyhajú leánykái leginkább ezt a vidéket, Erdélyt és a Kárpátok koszorúiban lévő tájakat jelöli élésterüknek. Boldogok lehetünk, hogy itt Orosházán is a tündérek honában lehetünk mi is, legalábbis Gyopárka tündér és tündértava ezt sugallja nekünk.
A könyv, amit Huszár Andrea művészkönyvként jelöl, a maga sajátos képi ábrázolásával teszi izgalmassá a meséket. Fotó és grafika egyesítésével teremti meg a maga tündérvilágát, ahogy azt Páhi Emma néni is átérzi, miközben mesél.
A mesék színtere Karcsa a Bodrogközbeli kis falu, ahol Emma néni is élt, s meséi nyomán ébredni kezdett ismét ez a tündérvilág. Azt mondják, hogy miután e tájék meséi sokan megismerték valóságos zarándoklat indult el Karcsára, a világ minden tájékáról, hogy lássák ősi templomát, hogy megérintse őket is a tündérek varázsa és világa.
A mesék sorát nyitja a karcsai templom története és aztán arról szól, hogyan hozták a harangot a tündérek és ejtették a folyóba, majd egy legény kiemelte, a toronyba tette, de nyomban törpévé változott.
Huszonegy mese szól erről a vidékről. Karcsai templom, A szépen éneklő madár, a Facsuda, Faragó Laura meséje, Mátyás király és a karcsai bíró,, A lólábú legény
Csillagporos ösvényen a kötet fordulómeséje, a Földről az Égbe megyünk a Tejúton át. zárul a mesekoszorú a Nemtudomkával. A képi megjelenítés is mutatja, hogy egy napfényes világból eljutottunk oda, ahol csak sejtelmesen dereng a fény. Szürkés-barnák lesznek a képek, talán az Életből átsétáltunk a Halálba?
A teremtett világ színterei Karcsa vize, Karcsa folyója, Karcsa északi vízfolyása, Sárospatak - Rákóczi kastély, Fenyvesek, ahol a tündérek tanyáznak, a karcsai templom, a Pácini Rákóczi-kastély, a Borsi-hát, Kovács mama háza, a Kövesdi-ház.
Lehet!
Nem igazán gyerekeknek szánt meséskönyv ez, mint ahogyan eresetileg sem a gyerekek szórakoztatására született a mese. Ez a felnőtt, bölcs ember, világképe, vagyis a lét és nemlét tükörképe, ami értelmet ad emberi voltunknak. Hiszen a mese filozófia. A történések egyszerűek, valóban a gyerek is élvezi, de ha a rendszerbe szedett történések sora és a melléjük állított képi világ az a filozófia.
Ezért lett ez a könyv sokkal több, mint mesekönyv. Filozófikus művészkönyv. Aki hozzájut föltétlenül olvassa el és töprengjen rajta. Megéri. Könnyebb lesz utána az ember lelke, s érzi a súlyát az egyetemes létnek,
Tündértánc - élettánc.
A könyv mesemondója: Pápai Istvánné Páhi Emma
Rajzolta: Szerepi Márta
Képi megfoirmálás: Egervári Júlia
A mesékert lejegyezte: Mile Zsigmond
Lektorálta: Gerzsenyi Erika
A meséket gyűjtötte, a könyvet tervezte, fényképezte: Huszár Andrea Magdolna.
ISBN: 978 963 06 61881
Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt-ben
Megjelenés éve 2008.
Pontszám: 10
Köszönöm a könyvet, amit Huszár Andreától kaptam.