TÜNDÉRTÁNC
Ilyen könyvet ritkán vehet kezébe az ember, mert ez egy műremek. Az alkotója Huszár Andrea pörgetőkönyvnek is nevezi az alkotást, mert ez nem arra van, hogy folyamatosan olvassuk a meséket abból, hanem azért van, hogy ennek támasztékával álljunk kettős világunk peremén, és nézdelődjünk szerte-széjjel.
Azt mondják, hogy a Kárpát-medence a tündérek hazája is. Páhi Emma néni, akinek a tündérek adják át a meséket, azt mondja, hogy még a templomukat is a szép tündérek építették fel újra, miután a tatárok feldúlták a vidéket. Biztosan így van!
Én még azt tenném hozzá, hogy tudományosan is bizonyított tény a mesék alapján, hogy a tündérek itt a Dél-Alföldön is gyakorta előfordultak, legalábbis a népmesék szép aranyhajú leánykái leginkább ezt a vidéket, Erdélyt és a Kárpátok koszorúiban lévő tájakat jelöli élésterüknek. Boldogok lehetünk, hogy itt Orosházán is a tündérek honában lehetünk mi is, legalábbis Gyopárka tündér és tündértava ezt sugallja nekünk.
A könyv, amit Huszár Andrea művészkönyvként jelöl, a maga sajátos képi ábrázolásával teszi izgalmassá a meséket. Fotó és grafika egyesítésével teremti meg a maga tündérvilágát, ahogy azt Páhi Emma néni is átérzi, miközben mesél.
A mesék színtere Karcsa a Bodrogközbeli kis falu, ahol Emma néni is élt, s meséi nyomán ébredni kezdett ismét ez a tündérvilág. Azt mondják, hogy miután e tájék meséi sokan megismerték valóságos zarándoklat indult el Karcsára, a világ minden tájékáról, hogy lássák ősi templomát, hogy megérintse őket is a tündérek varázsa és világa.
A mesék sorát nyitja a karcsai templom története és aztán arról szól, hogyan hozták a harangot a tündérek és ejtették a folyóba, majd egy legény kiemelte, a toronyba tette, de nyomban törpévé változott.
Huszonegy mese szól erről a vidékről. Karcsai templom, A szépen éneklő madár, a Facsuda, Faragó Laura meséje, Mátyás király és a karcsai bíró,, A lólábú legény
Csillagporos ösvényen a kötet fordulómeséje, a Földről az Égbe megyünk a Tejúton át. zárul a mesekoszorú a Nemtudomkával. A képi megjelenítés is mutatja, hogy egy napfényes világból eljutottunk oda, ahol csak sejtelmesen dereng a fény. Szürkés-barnák lesznek a képek, talán az Életből átsétáltunk a Halálba?
A teremtett világ színterei Karcsa vize, Karcsa folyója, Karcsa északi vízfolyása, Sárospatak - Rákóczi kastély, Fenyvesek, ahol a tündérek tanyáznak, a karcsai templom, a Pácini Rákóczi-kastély, a Borsi-hát, Kovács mama háza, a Kövesdi-ház.
Lehet!
Nem igazán gyerekeknek szánt meséskönyv ez, mint ahogyan eresetileg sem a gyerekek szórakoztatására született a mese. Ez a felnőtt, bölcs ember, világképe, vagyis a lét és nemlét tükörképe, ami értelmet ad emberi voltunknak. Hiszen a mese filozófia. A történések egyszerűek, valóban a gyerek is élvezi, de ha a rendszerbe szedett történések sora és a melléjük állított képi világ az a filozófia.
Ezért lett ez a könyv sokkal több, mint mesekönyv. Filozófikus művészkönyv. Aki hozzájut föltétlenül olvassa el és töprengjen rajta. Megéri. Könnyebb lesz utána az ember lelke, s érzi a súlyát az egyetemes létnek,
Tündértánc - élettánc.
A könyv mesemondója: Pápai Istvánné Páhi Emma
Rajzolta: Szerepi Márta
Képi megfoirmálás: Egervári Júlia
A mesékert lejegyezte: Mile Zsigmond
Lektorálta: Gerzsenyi Erika
A meséket gyűjtötte, a könyvet tervezte, fényképezte: Huszár Andrea Magdolna.
ISBN: 978 963 06 61881
Készült a Gyomai Kner Nyomda Zrt-ben
Megjelenés éve 2008.
Pontszám: 10
Köszönöm a könyvet, amit Huszár Andreától kaptam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Köszönöm a küldeményt!Igérem,el fogom olvasni!pista
Megjegyzés küldése